Sávuot azt jelenti „hetek”, hiszen peszáh után hét héttel jön el. A zsidó pünkösdnek is nevezik néha, hiszen a pentecost, azaz ötven az ötvenedik napra, amikorra esik peszáhtól számolva. 

A Tórában két neve van: Hág HáKácir (a betakarítás ünnepe) és Hág HáBikurim (az első gyümölcs ünnepe). A zsidó hagyomány végül hosszú ellentmondásos viták után sziván hó 6-ban jelölte meg sávuot konkrét napját. 

Régi időkben ezen a napon vidékről érkező zarándokok özönlötték el Jeruzsálem városát. Érett gyümölcsökkel teli kosaraikat hozták és az épp learatott gabonából készült kenyereiket. 

A modern Izrael államában a kibucok újították meg ezt a szokást, s a gyümölcsök mellett pénzfelajánlásokat is tettek a kibucok lakói a Zsidó Nemzeti Alapnak (Keren Kájemet LeIszráel), mely a pénzből fákat ültet az országban. 

sávuot (4).png
TÓRA

Tanulás

A rabbinikus időkben sávuotot a Szináj-hegyen történt Tóraadással azonosították a bibliai sorra alapozva:

„1Két hónappal azután, hogy Izráel fiai kijöttek Egyiptomból, ugyanazon a napon megérkeztek a Sínai-pusztába.” (Exodus 19:1) 

sávuot (5).png
OLVASÁS

Rút könyve

Rút Könyve is hagyományos olvasmánya sávuotnak, mert az árpaaratás idején játszódik és mert Rút magára vette a Tóra parancsolatait úgy, ahogy a zsidó nép is a Szináj – hegynél, valamint azért is, mert Dávid király a hagyomány szerint ezen a napon született és halt meg, sőt ő volt Rút ükunokája

sávuot (6).png
ÉTKEZÉS

Tejes ételek

Szokás tejes ételeket fogyasztani, mert a biblia a Tórát tejhez hasonlítja és mert az első zsengék törvényét összekapcsolják a tórai tiltással, mely megtiltja a gödölye megfőzését anyja tejében. 

sávuot (11).png
ZSINAGÓGA

Virág & Növény

A zsinagógákat növényekkel és virágokkal díszitik sávuotra, ezzel az aratást ünnepeljük, a kora nyári virágzást és a Tórát, mely az Élet Fája.

Egy hagyomány szerint a Szináj-hegy virágba borult a Tóraadáskor. Ráadásul a rabbinikus hagyomány szerint sávuot a gyümölcshozó fák Ítélet napja

sávuot (12).png
FEHÉR

Esküvő

A tizenhatodik század cfáti misztikusai  számára a Szináj-hegynél kötött szövetség olyan volt, mint egy esküvő az Örökkévaló és a zsidóság között.

A sávuot éjszakáján tartott tikun a menyasszony bedekkolása, felkészítése az esküvői szertartás előtt.

Vannak olyan szefárd (spanyolországi eredetű) zsidó közösségek, melyekben egy különleges ketubát (házassági szerződést) is készítenek, s ezt felolvassák a frigyszekrény előtt. 

sávuot (13).png
GYEREKEK

Bát Micvá

Régóta szokás, hogy a gyerekek oktatását sávuot ünnepén indítsák el. A középkori közösségekben a gyerekeket ezen a napon vezették be a héber alefbet-be (ötéves korukban), majd kaptak mézet és édességeket, hogy „a Tóra édes legyen ajkán”.

 

Sok mai közösségben ezen a napon vannak a lányavatások, azaz a Bát Micvák. 

ZARÁNDOKLAT

Amíg állt a szentély, a zsidók háromszor egy évben zarándoklatot tettek. Ezek a főbb mezőgazdasági mérföldkövekhez kapcsolódtak, peszáhkor a kora tavaszi betakarításhoz, sávuotkor a kései gabona aratáshoz és az első gyümölcstermés leszedéséhez, szukotkor pedig a végső őszi aratáshoz. A földdel közeli viszonyban lévő nép számára ezek az ünnepek a hála és az ünneplés időszakai voltak: Az Örökkévaló továbbra is tartja magát a szövetséghez, hiszen Izrael hű Istenéhez és parancsolataihoz.

 

Peszáh és szukot esetében a Tóra világos kapcsolatot létesít a mezőgazdasági és a történelmi jelentőség között. Peszáhnál ez a szolgaságból való megszabadulás és újjászületés, míg szukot esetében a pusztai vándorlás. Sávuot mindig kihívást jelentett ebben a tekintetben, hiszen nem olyan egyértelű a mezőgazdasági és a történelmi jelentőség kapcsolata, valamint nincsen olyan jól megfogható otthoni ünneplési rítusa, mint a másik kettőnek. Így leginkább a zsinagógában történik az ünneplése. 

sávuot (14).png